Infláció Kalkulátor

Mi az infláció, és hogyan mérik Magyarországon?

Az infláció az árszínvonal általános emelkedése: ugyanazért a termékért és szolgáltatásért évről évre több forintot kell fizetned. A hivatalos mérőszáma a fogyasztóiár-index (CPI), amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számol. A hivatal mintegy 1000 úgynevezett reprezentáns (tipikus termék és szolgáltatás) árát figyeli meg havonta az ország boltjaiban, szolgáltatóhelyein és piacain, és ezeket 140 árucsoportba összesítve állítja elő az indexet.

Fontos, hogy ez egy országos átlag. A KSH kosarában szereplő súlyok az átlagos magyar háztartás költését tükrözik – ha te lényegesen többet költesz például albérletre vagy élelmiszerre, a saját, személyes inflációd ettől jelentősen eltérhet.

Nominális érték vagy reálérték?

Ez a két fogalom adja a kalkulátor két eredményét, és sokan összekeverik őket:

Nominális érték – a pénzösszeg „papíron”, számszerűen. Ha 2020-ban 100 000 Ft-ot tettél félre és azóta a fiókban áll, ma is pontosan 100 000 Ft van ott. A szám nem változott.

Reálérték – az, amit ténylegesen meg tudsz venni belőle. Ugyanaz a 100 000 Ft 2026-ban már csak akkora vásárlóerőt képvisel, mint 2020-ban 64 115 Ft. A szám nem változott, de a pénz több mint harmadát elvesztette az értékéből.

A kalkulátor felső, nagy száma a nominális megfelelőt mutatja (mennyibe kerül ma ugyanaz), a „Reálérték ma” csempe pedig a vásárlóerőt.

Egy konkrét példa: mit vitt el az elmúlt évek inflációja?

Tegyük fel, hogy 2020-ban 5 000 000 Ft megtakarításod volt egy bankszámlán, kamat nélkül. A KSH adatai szerint 2020 és 2026 között az árszint 1,56-szorosára nőtt, vagyis összesen 56,0%-kal drágult minden.

• Amit 2020-ban 5 000 000 Ft-ért megvehettél, ma 7 798 527 Ft-ba kerül.
• A számládon lévő 5 000 000 Ft reálértéke ma 3 205 734 Ft.
• A veszteség tehát 1 794 266 Ft, vagyis a vásárlóerőd 35,9%-a – anélkül, hogy egy forintot is elköltöttél volna.

Ennek a nagy részét két év okozta: 2022-ben 14,5%, 2023-ban 17,6% volt az éves infláció. Csak ez a két év önmagában 34,7%-kal emelte meg az árszintet.

Mennyit ér ma 100 000 Ft a múltból?

Néhány gyakori időtáv, a KSH hivatalos éves árindexei alapján:

Miért nem elég a „biztonságos” bankszámla?

Sokan azt gondolják, hogy ha a pénz nem veszít nominálisan, akkor nincs kockázat. Az infláció viszont pont ezt a gondolkodást bünteti.

Vegyünk egy 1 000 000 Ft-os megtakarítást 2021-ből, évi 5%-os betéti kamattal. 5 év alatt ez 1 276 282 Ft-ra nő – ez jól hangzik. Csakhogy ugyanezen időszak alatt az árszint 48,4%-kal emelkedett, így ennek az összegnek a reálértéke 2026-ban mindössze 860 016 Ft. A kamat ellenére a vásárlóerőd 14,0%-kal csökkent.

Ez a reálkamat lényege: az számít, hogy a hozamod meghaladja-e az inflációt. Egy 5%-os kamat 10%-os infláció mellett valójában −5%-os hozam.

Hogyan védekezhetsz az infláció ellen?

• Inflációkövető állampapír – a magyar PMÁP kamata a KSH előző évi átlagos inflációjához kötött, plusz egy kamatprémium. Fontos: a kamat mindig a tavalyi inflációt követi, így egy hirtelen megugró árszintre késve reagál.
• Hosszú távú, részvényalapú befektetés – a globális részvénypiac historikusan reálértéken is növekedett, de rövid távon jelentős ingadozással.
• Figyelj az adóra – a kamatjövedelmet (bankbetét, befektetési alap) 15% SZJA és 13% szocho, összesen 28% terheli, ami tovább csökkenti a reálhozamot. Kivétel a 2019. június 1. után kibocsátott magyar lakossági állampapír, amelynek kamata magánszemélynek adómentes, illetve a TBSZ számla, ahol 5 év után 0% az adó.
• Ne tartsd készpénzben a hosszú távú megtakarítást – a vésztartalék (3–6 havi kiadás) legyen likvid, de a többit érdemes kamatoztatni.

Ha azt szeretnéd látni, hogy a megtakarításod mekkora hozammal előzné meg az inflációt, számold ki a kamatos kamat kalkulátorral, majd az itteni eredményt hasonlítsd hozzá.

Gyakori kérdések

Miben tér el a maginfláció a szokásos inflációtól?
A maginfláció kiszűri a leginkább ingadozó, jellemzően külső hatásra mozgó tételeket – például a feldolgozatlan élelmiszereket és a járműüzemanyagot –, így jobban mutatja a tartós árnyomást. A kalkulátor a teljes (headline) fogyasztóiár-indexszel számol, mert a vásárlóerődet ez írja le, nem a maginfláció.

Miért más szám jön ki, mint egy másik kalkulátorban?
Leggyakrabban azért, mert a folyó évre más becslést használnak. A KSH csak januárban zárja le az előző év végleges éves indexét; addig az aktuális év csak részleges adat.

Meddig mennek vissza az adatok?
1960-ig, a KSH hosszú idősora alapján. Figyelj rá, hogy az 1946-os forintbevezetés, illetve a rendszerváltás körüli évek árai nem hasonlíthatók össze közvetlenül a mai fogyasztási szerkezettel.

A kalkulátor a KSH országos átlagos fogyasztóiár-indexét használja, a te személyes inflációd ettől eltérhet. A számítások tájékoztató jellegűek, nem minősülnek befektetési vagy adótanácsadásnak. Részletek: Jogi nyilatkozat és felelősségkizárás

Hivatalos adatforrások (KSH)

• KSH STADAT 3.4. – Fogyasztóiár-indexek (1960–) – a kalkulátor hosszú idősorának alapja
• KSH 1.1.1.1. – Főbb ármutatók – az éves fogyasztóiár-indexek
• KSH 1.2.1.2. – A fogyasztóiár-index havonta – a folyó év részleges adatai
• KSH – Árak témaoldal és havi gyorstájékoztatók

Módszertan és háttér

• MNB – Inflációs jelentés – negyedéves elemzés és előrejelzés
• ÁKK – Államadósság Kezelő Központ – az inflációkövető állampapírok kamatai
• Eurostat – HICP – az uniós harmonizált árindex, nemzetközi összehasonlításhoz

Kapcsolódó kalkulátorok az oldalon

• Kamatos kamat kalkulátor – mekkora hozam előzi meg az inflációt
• TBSZ számla: előnyök és hátrányok – hogyan csökkentsd az adót a reálhozamodon
• Módszertan és irányelvek – hogyan készülnek az oldal tartalmai

Az adatok utolsó ellenőrzése: 2026. augusztus 21. A KSH évente januárban publikálja az előző év végleges éves fogyasztóiár-indexét.